A felsőoktatási intézmények KAZINCZY FERENC SZÉP MAGYAR BESZÉD VERSENYÉNEK 53. országos döntője
PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM BÖLCSÉSZET- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR
Esztergom, 2025. május 09.
A verseny rendezője: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Helyszín: PPKE BTK Vitéz János Tanárképző Központ Óvó-és Tanítóképző Tanszék (2500 Esztergom, Majer I. u. 1−3.)
Program
9.30-10.00 Regisztráció az Aulában
10.00–10. 15 Köszöntő, megnyitó
A résztvevőket köszönti: Dr. habil Nemesi Attila László, a PPKE BTK dékánhelyettese és Nyiri Péter, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke
A versenyt megnyitja Prof. Dr. Bóna Judit, egyetemi docens (ELTE), a Kazinczy Ferenc Szép magyar beszéd verseny elnöke
10.15-12.45 A szabadon választott szövegek bemutatása
12.45-13.30 Szendvicsebéd
13.30-16.00 A kötelező szöveg bemutatása
16.30 Ünnepélyes eredményhirdetés, zárszó
A verseny bírálóbizottsága
A zsűri elnöke
Prof. Dr. Bóna Judit
ELTE Bölcsészettudományi Kar
A zsűri tagjai
Dr. Bauko János
Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem, Közép-Európai Tanulmányok Kara
Dr. Gloviczki Zoltán
Apor Vilmos Katolikus Főiskola
Dr. Havas Judit
ELTE Bölcsészettudományi Kar
Dr. habil Nemesi Attila László
PPKE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Dr. Murányi Sarolta
ELTE Bölcsészettudományi Kar
Sturcz Attila
Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Budakeszi Tagintézménye
A verseny szervezőbizottsága
Dr. Juhász Márta
PPKE BTK Vitéz János Tanárképző Központ
Óvó- és Tanítóképző Tanszék tanszékvezető
Berczeli Réka
PPKE BTK Dékáni Hivatal Dékáni Hivatalvezető-helyettes
Kissné Csorba Erika
PPKE BTK Dékáni Hivatal kapcsolat-és rendezvényszervező referens
A felsőoktatási intézmények Kazinczyról elnevezett szép magyar beszéd versenyének szabályzata
A felsőoktatási intézmények Kazinczyról elnevezett szép magyar beszéd versenye az egyik legrégebbi, legnagyobb múltra visszatekintő anyanyelvi verseny. Kodály Zoltán felhívására már 1939-ben, 1940-ben és 1941-ben is rendeztek kiejtési versenyt az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Később, 1965-ben Péchy Blanka művésznő kezdeményezésére hirdették meg a szép magyar beszéd versenyét középiskolásoknak, majd a pedagógusjelöltek először 1973-ban Pécsett vehettek részt a Kazinczy-versenyen.
A felsőoktatási intézmények maguk szervezték/szervezik meg a helyi válogatót, ahonnan az országos, illetve Kárpát-medencei döntőre a legjobb hallgatóikat delegálták. 2009-től a tanárjelöltek mellett teológus és joghallgatók is részt vehetnek a versenyen.
A verseny célja
A szövegmondó verseny megrendezésével arra kívánjuk ösztönözni a résztvevőket, hogy növekedjék a magyar nyelv kiejtési szabályait figyelembe vevő, kifejező beszéd iránti igényesség.
Résztvevők
A Szép Magyar Beszéd versenyen részt vehetnek az ország és a határon túli területek magyar nyelvű, elsősorban pedagógusképző intézményei, jogi karai és teológusképző intézményei. Az egyes intézményekből résztvevő hallgatók létszáma mellékletben olvasható. Azok az intézmények (karok), amelyeknek a megelőző évben volt Kazinczy-érmes hallgatójuk, plusz egy főt nevezhetnek a versenyre.
A döntőt szervező intézmény (kar/tanszék) a táblázatban megadott létszámon felül plusz egy főt indíthat a versenyen.
Az országos döntőn csak azok a versenyzők indulhatnak, akik még nem nyerték el a Kazinczy-érmet.
A felsőoktatási intézmények házi fordulói
A döntőt megelőző egyetemi versenyeket minden intézmény saját hatáskörben szervezi meg. Ahol nincs összegyetemi verseny, ott karonként általában max. 1 versenyző nevezhető (lásd. a mellékletet). Az összegyetemi versenyről továbbjutók esetében nem számít, hogy a versenyzők melyik karra járnak, de feltétel, hogy pedagógus-, jogász- vagy teológushallgatók legyenek.
Az országos döntő menete, feladatai
A versenyzőknek két, 1-1 gépelt oldalnyi, 2-3 percnél nem hosszabb, magyar szerzőtől származó 20–21. századi esszé- vagy szépprózai szöveget kell felolvasniuk. Az egyik szöveget szabadon választják, ennek felolvasására előzetesen felkészülhetnek (a szöveg nem lehet fordítás, és nem tartalmazhat sok párbeszédes részt). A másik szöveget a verseny helyszínén kapják meg, és 20 perc felkészülési idő után olvassák fel.
Jelentkezés
A döntőbe jutott hallgatók jelentkezési lapját az intézményi felelős versenyszervező juttatja el a döntő szervezőinek a felhívásban megadott határidőig. A szervezők a felhívásban az országos döntő időpontját is meghatározzák.
Értékelés
A versenyzők teljesítményét szakmailag kompetens zsűri bírálja el fonetikusok, beszédtanárok, előadóművész, kommunikációs szakemberek részvételével. A zsűritagokat a szervezők és a zsűri elnöke kéri fel.
A teljesítmény értékelésének főbb szempontjai:
- jó szövegértés és szöveghűség,
- a szövegtartalom, az írói szándék és a szövegszerkezet hiteles közlése,
- a beszédhelyzetnek, a szövegkörnyezetnek megfelelő tolmácsolás,
- jó beszédlégzés, a beszédhangok és hangkapcsolatok helyes ejtése, megfelelő hangsúlyozás, dallamformálás, szünettartás; a beszédtempó, a hangerő illő alkalmazása; a nonverbális eszközök szövegnek megfelelő, mértéktartó használata.
